Nem kértelek, Te voltál nekem. Boldog vagyok, hogy veled lehettem, s olykor veled lehetek. Remélem, soha-soha el nem felejtesz, s mikor messze leszel innen, gondolsz majd rám, arra a kislányra, aki mindig mosolyogva, s tárt karokkal várt téged. Ha tehetném, nem engedném, hogy elmenj, s hogy elfelejts. Nem akarom, hogy elfelejts. Én mindig gondolni fogok Rád, s bízok majd benne, hogy utunk keresztezni fogja egymás. remélem nem engeded el a kezem, csak ha el kell menned. Ne menj el, nem akarom. Tudom, egyszer végleg elfelejtesz, de találkozni fogunk. Tudom. Ott fent. Remélem felismersz majd engem; aki mindig is szeretett, mióta ismer. A szívemben örökre megjegyzem szavaidat, s ha rossz kedvem lesz, felidézem azokat. Arcodat sem felejtem el, soha. Az hosszú idő. Mindig is emlékezni fogok rád, és szeretni foglak; örökre. Mikor rossz kedvem lesz, csak arra fogok gondolni, hogy neked most jó, jól érzed magad. S ha jól érzed magad, gondolj rám. Mikor először megláttalak, tudtam, hogy nagyon foglak szeretni, s hogy majd egyszer el kell téged engedni. És ne feledd, soha nem felejtelek el!
- 2010.03.15
A zene
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése